Sajnos úgy tűnik ez a blog írás nem az én műfajom. Azért az utókor - és főleg jómagam számára - mégiscsak idevetek pár sort.

A felkészülés persze nem úgy ment, ahogy terveztük. A lesérülni nem szabad elvet valahol április végén buktam. 27-én ezt írtam állandó tettestársamnak:

"Mára felvettem a szavannákon igen elterjedt ragadozó, a 'Göthös kripli' formáját. A derekam nem működik, cserébe viszont a napi papírzsepi fogyasztásom eltartaná a piszkei papírgyárat. Éppezért nem is megyek edzésre. Sőt, valszeg még pénteken is pihi lesz, de azt majd még meglátom." 

Pihi volt. Több is, mint gondoltam. Aztán május végén újrakezdtem, de a kihagyás és a derékfájás nem tett jót. A tempót igazán már nem sikerült felvenni, a pénteki edzések is elmaradtak. Tamáshoz jártam hétfő-szerdánként. Júliusban néhány hétvége edzés azért összejött, majd a nyaralás során - ha jól emlékszem - 5x megcsináltunk 100 snatchet. Nem 5 perc alatt, de 20-asával cserélve. Úgy éreztük baj lesz. És eljött augusztus első hete. És a 100 snatch még nem volt meg....